A madár jótanácsa

Az alábbi történet egy jellegzetes buddhista mese, amely nagyon jól bemutatja a ceyloni nép filozofikus gondolkodását.
Egyszer egy kereskedő vásárolt egy csodaszép papagájt.
Hazavitte és betette a kalitkába.
Egy nap a papagáj azt mondta a kereskedőnek:
- Ó, te kereskedő! Mi hasznod abból, hogy itt tartasz egy kalitkában? Mért nem nyitod ki a kalitkám ajtaját, mért nem engedsz szabadon? Ha megtennéd, elmondanék neked három arany igazságot, amely még nagy hasznot hoz neked az életben.
A kereskedőt érdekelni kezdte a dolog.
A madár folytatta:
- Megígérem, hogy az első arany igazságot akkor mondom el, amikor a kezedben ülök. Ha elégedett vagy, engedd, hogy felszálljak a ház tetejére. Onnan fogom elmondani a második arany igazságot. Ha azzal is elégedett vagy, a harmadik arany igazságot már a kerti fa egyik ágáról fogom elmondani.
A kereskedő kinyitotta a kalitkát, és a tenyerébe vette a madarat.
- Mondd hát az első arany igazságot.
A madár megingatta a fejét és azt mondta:
- Ha valamit el kell veszítened az életben, még ha az életeddel egyenértékű is, ne aggódj miatta.
- Ez a legjobb filozófia - ismerte el a kereskedő. - Felszállhatsz a háztetőre.
A madár felröppent és leszállt a háztetőre.
Újra megszólalt:
- Ne higyj el semmit, amíg a saját szemeddel nem láttad.
- Tetszik ez a jótanács - kommentálta a kereskedő. - Felszállhatsz a fának a tetejére.
A papagáj még magasabbra szállt és letelepedett a kert legmagasabb fájára, annak is a legtetejére.
- Óh, kereskedő! Két drágakő van a gyomromban. Ha felvágtad volna a hasamat, most tiéd lenne mindkettő.
Ennek hallatán a kereskedő szörnyen feldúlt lett. Ha a papagáj elrepül, elveszíti a drágaköveket, de most már lehetetlen elkapni, túl magasan van. Nagyon ideges volt, durván odavetette:
- Jól van. Mondd a harmadik tanácsot és menj amerre látsz.
A papagáj felnevetett:
- Hát nem ostoba vagy? Ha nem vagy képes megfogadni az első két tanácsomat, mi hasznod lehet a harmadikból? Azt mondtam, ne siránkozz, ha elveszítesz valamit, te meg siránkozol két drágakő miatt, amely sosem volt a tiéd. Azt mondtam, ne higyj el semmit, amíg nem láttad a saját szemeddel, te meg itt azt hiszed, hogy két drágakő van a gyomromban. Hogy tudnék élni kövekkel a gyomromban?
És a papagáj kacagva elrepült.